Az Erzsébet szegényház Hild József által tervezett klasszicista épületét (Budapest, VII. Rózsák tere 2.) 1876–1877-ben egy jobb-, 1881–1882 közt egy balszárnnyal toldották meg.
(Forrás: BFL XV.17.d.328. KT 5419)

A régi pesti városháza alkalmi dekorációs terve, 1879. Erzsébet királyné és I. Ferenc József látogatása alkalmából készült. Az épületet 1900-ban lebontották.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT 2340)

1 / 6

Caption Text

2 / 6

Caption Two

3 / 6

Caption Three

4 / 6

Caption Three

5 / 6

Caption Three

6 / 6

Caption Three

❮ ❯

Elemi iskola, 1880–1881. Budapest, II. Margit körút 21. A neoreneszánsz épület homlokzatát a vörös és sárga nyerstégla színek játéka élénkíti.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 2

Caption Text

2 / 2

Caption Two

❮ ❯

A Rudas fürdő (Budapest, I. Döbrentei tér 9.) restaurálási tervei, 1880–1881.
A munkálatok során helyreállították a fürdő törökkori részleteit, köztük a kupola nyílásait.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT 3318)

1 / 13

Caption Text

2 / 13

Caption Two

3 / 13

Caption Text

4 / 13

Caption Text

5 / 13

Caption Text

6 / 13

Caption Text

7 / 13

Caption Text

8 / 13

Caption Text

9 / 13

Caption Text

10 / 13

Caption Text

11 / 13

Caption Text

12 / 13

Caption Text

13 / 13

Caption Text

❮ ❯

A Bakáts téri épületegyüttes, amely a kerületi elöljáróság, plébánialak és iskola épületével épült 1884-ben. Budapest, IX. Bakáts tér 12., 13., 14. Az épületegyüttes a Bakáts tér északi térfalát alkotja.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 13

Caption Text

2 / 13

Caption Two

3 / 13

Caption Text

4 / 13

Caption Text

5 / 13

Caption Text

6 / 13

Caption Text

7 / 13

Caption Text

8 / 13

Caption Text

9 / 13

Caption Text

10 / 13

Caption Text

11 / 13

Caption Text

12 / 13

Caption Text

13 / 13

Caption Text

❮ ❯

A Kereskedelmi Akadémia épülete, 1883–1885. Budapest, V. Alkotmány utca 9. Az épület Czigler bécsi tanulmányaira utal vissza, mivel emlékeztet Hansen bécsi tőzsdeépületére. Mai formája egy későbbi, Czigler által tervezett bővítés (1902–1904) eredménye.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24880; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 9

Caption Text

2 / 9

Caption Two

3 / 9

Caption Text

4 / 9

Caption Text

5 / 9

Caption Text

6 / 9

Caption Text

7 / 9

Caption Text

8 / 9

Caption Text

9 / 9

Caption Text

❮ ❯

Az Országos Erdészeti Egyesület székháza, 1885–1886. Budapest, V. Alkotmány utca 6. A tervező a homlokzaton az épület rendeltetésére utaló díszítményeket, trófeákat idéző stukkódíszeket helyezett el.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 12

Caption Text

2 / 12

Caption Two

3 / 12

Caption Text

4 / 12

Caption Text

5 / 12

Caption Text

6 / 12

Caption Text

7 / 12

Caption Text

8 / 12

Caption Text

9 / 12

Caption Text

10 / 12

Caption Text

11 / 12

Caption Text

12 / 12

Caption Text

❮ ❯

A győri bencés gimnázium, 1886–1888. Az intézményt igazgató Vaszary Kolost 1891-ben esztergomi érsekké nevezték ki, s további megbízásokat adott Cziglernek.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 15

Caption Text

2 / 15

Caption Two

3 / 15

Caption Text

4 / 15

Caption Text

5 / 15

Caption Text

6 / 15

Caption Text

7 / 15

Caption Text

8 / 15

Caption Text

9 / 15

Caption Text

10 / 15

Caption Text

11 / 15

Caption Text

12 / 15

Caption Text

13 / 15

Caption Text

14 / 15

Caption Text

15 / 15

Caption Text

❮ ❯

Magyar Királyi Vasút-, Posta és Távirdai Tisztképző Tanfolyam épülete, 1889–1890. Budapest, VIII. Luther utca 3.
A neoreneszánsz épületen az Országos Erdészeti Egyesület székházához hasonlóan megtalálhatók a rendeltetésre utaló díszítmények, mint a postakürt és a távírógép.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 34634; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 9

Caption Text

2 / 9

Caption Two

3 / 9

Caption Text

4 / 9

Caption Text

5 / 9

Caption Text

6 / 9

Caption Text

7 / 9

Caption Text

8 / 9

Caption Text

9 / 9

Caption Text

❮ ❯

Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotája, 1888–1890. Budapest, I. Fő utca 10. A Víziváros képét meghatározó sarokkupola a pénzintézet székházaira jellemző, a vizuális retorika a szilárdságot, monumentalitást sugallja.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 20

Caption Text

2 / 20

Caption Two

3 / 20

Caption Text

4 / 20

Caption Text

5 / 20

Caption Text

6 / 20

Caption Text

7 / 20

Caption Text

8 / 20

Caption Text

9 / 20

Caption Text

10 / 20

Caption Text

11 / 20

Caption Text

12 / 20

Caption Text

13 / 20

Caption Text

14 / 20

Caption Text

15 / 20

Caption Text

16 / 20

Caption Text

17 / 20

Caption Text

18 / 20

Caption Text

19 / 20

Caption Text

20 / 20

Caption Text

❮ ❯

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár erzsébetvárosi fiókintézete, 1891–1892. Budapest, VII. Erzsébet körút 1–3. Az egyébként neoreneszánsz épületen a neobarokk jelentkezését a sarokhangsúly nyomatékosítja. Jellegzetes hagymasisakja mind a Nagykörút, mind a Rákóczi út képét meghatározza.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 33666; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 28

Caption Text

2 / 28

Caption Two

3 / 28

Caption Text

4 / 28

Caption Text

5 / 28

Caption Text

6 / 28

Caption Text

7 / 28

Caption Text

8 / 28

Caption Text

9 / 28

Caption Text

10 / 28

Caption Text

11 / 28

Caption Text

12 / 28

Caption Text

13 / 28

Caption Text

14 / 28

Caption Text

15 / 28

Caption Text

16 / 28

Caption Text

17 / 28

Caption Text

18 / 28

Caption Text

19 / 28

Caption Text

20 / 28

Caption Text

21 / 28

Caption Text

22 / 28

Caption Text

23 / 28

Caption Text

24 / 28

Caption Text

25 / 28

Caption Text

26 / 28

Caption Text

27 / 28

Caption Text

28 / 28

Caption Text

❮ ❯

Az Országos Kaszinó, 1894–1895. Budapest, V. Semmelweis utca 1–3. Az építtető egyesületnek, amely klubként a művelt kikapcsolódást szolgálta, Czigler maga is tagja volt, a megbízást azonban nem közvetlenül kapta, hanem pályázat útján nyerte el. Az óriásoszlopos-, illetve félpilléres homlokzattagolás, a hangsúlyos manzárdkupolák a szomszédos, szintén Czigler épülettel hangolják össze.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24250; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 22

Caption Text

2 / 22

Caption Two

3 / 22

Caption Text

4 / 22

Caption Text

5 / 22

Caption Text

6 / 22

Caption Text

7 / 22

Caption Text

8 / 22

Caption Text

9 / 22

Caption Text

10 / 22

Caption Text

11 / 22

Caption Text

12 / 22

Caption Text

13 / 22

Caption Text

14 / 22

Caption Text

15 / 22

Caption Text

16 / 22

Caption Text

17 / 22

Caption Text

18 / 22

Caption Text

19 / 22

Caption Text

20 / 22

Caption Text

21 / 22

Caption Text

22 / 22

Caption Text

❮ ❯

A Hold utcai vásárcsarnok, 1894–1896. Budapest, V. Hold utca 13. A korszerű, vasszerkezetes csarnokhoz a Hold utca felől háromemeletes, téglahomlokzatú bérház kapcsolódik. Az épület eszköztára szorosan kapcsolódik az ipari létesítményekéhez, a szobrászati díszítés legszebb darabjai az állatfejes kőfaragványok. Ezek a funkcióra, vagyis a húsárusításra utalnak. A tenyészállatokat a mangalica, a kos és a szarvasmarha, a vadakat pedig a szarvasok képviselik.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT 1879; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 20

Caption Text

2 / 20

Caption Two

3 / 20

Caption Text

4 / 20

Caption Text

5 / 20

Caption Text

6 / 20

Caption Text

7 / 20

Caption Text

8 / 20

Caption Text

9 / 20

Caption Text

10 / 20

Caption Text

11 / 20

Caption Text

12 / 20

Caption Text

13 / 20

Caption Text

14 / 20

Caption Text

15 / 20

Caption Text

16 / 20

Caption Text

17 / 20

Caption Text

18 / 20

Caption Text

19 / 20

Caption Text

20 / 20

Caption Text

❮ ❯

A Hunyadi téri vásárcsarnok, 1894–1896. Budapest, VI. Hunyadi tér 4–5. A Hold utcai csarnokhoz hasonló, gazdag figurális díszek borítják az épület három homlokzatát. A főbejárat 1895 áprilisából származó részletterve is mutatja ezeket.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 25

Caption Text

2 / 25

Caption Two

3 / 25

Caption Text

4 / 25

Caption Text

5 / 25

Caption Text

6 / 25

Caption Text

7 / 25

Caption Text

8 / 25

Caption Text

9 / 25

Caption Text

10 / 25

Caption Text

11 / 25

Caption Text

12 / 25

Caption Text

13 / 25

Caption Text

14 / 25

Caption Text

15 / 25

Caption Text

16 / 25

Caption Text

17 / 25

Caption Text

18 / 25

Caption Text

19 / 25

Caption Text

20 / 25

Caption Text

21 / 25

Caption Text

22 / 25

Caption Text

23 / 25

Caption Text

24 / 25

Caption Text

25 / 25

Caption Text

❮ ❯

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1896–1898. Budapest, II. Keleti Károly utca 7. Czigler a hatszögű, kiváló szervezésű alaprajzot saroknézethez komponálta, amelyet egy fő- és két sarokkupolával hangsúlyozott. A II. világháborúban megsérült épületet Gregersen Hugó 1945-ös tervei szerint állították helyre, ekkor tűntek el a sérült saroktornyok. Az építkezés jelentősen előmozdította a környék urbanizációját.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 13360; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 15

Caption Text

2 / 15

Caption Two

3 / 15

Caption Text

4 / 15

Caption Text

5 / 15

Caption Text

6 / 15

Caption Text

7 / 15

Caption Text

8 / 15

Caption Text

9 / 15

Caption Text

10 / 15

Caption Text

11 / 15

Caption Text

12 / 15

Caption Text

13 / 15

Caption Text

14 / 15

Caption Text

15 / 15

Caption Text

❮ ❯

A József Műegyetem ideiglenes elektrotechnikai szertára, 1901. Budapest, VII. Múzeum körút 6–8. A műegyetem részére, ahol tanárként 1887 óta dolgozott, Czigler több épületet is tervezett. A szertár csak ideiglenes jelleggel létesült a Steindl Imre tervezte épület udvarán.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36558 – II. csomag)

1 / 12

Caption Text

2 / 12

Caption Two

3 / 12

Caption Text

4 / 12

Caption Text

5 / 12

Caption Text

6 / 12

Caption Text

7 / 12

Caption Text

8 / 12

Caption Text

9 / 12

Caption Text

10 / 12

Caption Text

11 / 12

Caption Text

12 / 12

Caption Text

❮ ❯

Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet, 1901–1902. Budapest, II. Herman Ottó út 15. A hét pavilonból álló épületegyüttest téglaszalagdíszes homlokzatok jellemzik.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 12184)

1 / 11

Caption Text

2 / 11

Caption Two

3 / 11

Caption Text

4 / 11

Caption Text

5 / 11

Caption Text

6 / 11

Caption Text

7 / 11

Caption Text

8 / 11

Caption Text

9 / 11

Caption Text

10 / 11

Caption Text

11 / 11

Caption Text

❮ ❯

A Magyar Királyi Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás épülete, 1901. Budapest, Kitaibel Pál utca 4. A tükörszimmetrikus homlokzat bejárata a kétkarú lépcsőházhoz vezetett, innen lehetett megközelíteni az emeleti laboratóriumi helyiségeket, könyvtári és irodai szobákat.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 13240/1; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 11

Caption Text

2 / 11

Caption Two

3 / 11

Caption Text

4 / 11

Caption Text

5 / 11

Caption Text

6 / 11

Caption Text

7 / 11

Caption Text

8 / 11

Caption Text

9 / 11

Caption Text

10 / 11

Caption Text

11 / 11

Caption Text

❮ ❯

Országos Magyar Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás épülete, 1900–1901. Budapest, II. Keleti Károly utca 24. Az 1892-ben újjászervezett, a magyar borok minőségét is vizsgáló intézmény egy praktikus alaprajzú, két udvart közrezáró épületet kapott, amelyben az irodák és laboratóriumok könnyen megközelíthetőek.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 13240/1; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 13

Caption Text

2 / 13

Caption Two

3 / 13

Caption Text

4 / 13

Caption Text

5 / 13

Caption Text

6 / 13

Caption Text

7 / 13

Caption Text

8 / 13

Caption Text

9 / 13

Caption Text

10 / 13

Caption Text

11 / 13

Caption Text

12 / 13

Caption Text

13 / 13

Caption Text

❮ ❯

A Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás épülete, 1900–1901. Budapest, II. Kitaibel Pál utca 2. A Központi Statisztikai Hivatal épületéhez hasonlóan Czigler ennél az épületnél is egy hatszögletű alaprajzi formával kísérletezett. Az eredetileg egyemeletes épület a II. világháború után kapott egy második szintet is.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 13240/1; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 27

Caption Text

2 / 27

Caption Two

3 / 27

Caption Text

4 / 25

Caption Text

5 / 27

Caption Text

6 / 27

Caption Text

7 / 27

Caption Text

8 / 27

Caption Text

9 / 27

Caption Text

10 / 27

Caption Text

11 / 27

Caption Text

12 / 27

Caption Text

13 / 27

Caption Text

14 / 27

Caption Text

15 / 27

Caption Text

16 / 27

Caption Text

17 / 27

Caption Text

18 / 27

Caption Text

19 / 27

Caption Text

20 / 27

Caption Text

21 / 27

Caption Text

22 / 27

Caption Text

23 / 27

Caption Text

24 / 27

Caption Text

25 / 27

Caption Text

26 / 27

Caption Text

27 / 27

Caption Text

❮ ❯

A Magyar Királyi Tudományegyetem Kísérleti Kórház és Gyógytani Intézete (Pasteur-intézet), 1902–1904. Budapest, IX. Hőgyes Endre utca 7–9. Az első magyar Pasteur-intézet a földmívelésügyi minisztérium megrendelésére készült épületekhez hasonlóan téglaszalagos kiképzésű. Ez közelíti a szecessziós építészethez, ornamentikája azonban jól felismerhető, neogótikus motívumokból áll.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36868; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 22

Caption Text

2 / 22

Caption Two

3 / 22

Caption Text

4 / 22

Caption Text

5 / 22

Caption Text

6 / 22

Caption Text

7 / 22

Caption Text

8 / 22

Caption Text

9 / 22

Caption Text

10 / 22

Caption Text

11 / 22

Caption Text

12 / 22

Caption Text

13 / 22

Caption Text

14 / 22

Caption Text

15 / 22

Caption Text

16 / 22

Caption Text

17 / 22

Caption Text

18 / 22

Caption Text

19 / 22

Caption Text

20 / 22

Caption Text

21 / 22

Caption Text

22 / 22

Caption Text

❮ ❯

A József Műegyetem kémiai pavilonja (CH épület), 1902–1906. Budapest, XI. Szent Gellért tér 4. Az épület II. világháborúban elpusztult kupolája egyaránt meghatározta a Duna-part és az újonnan kiépülő Bartók Béla út – Szent Gellért tér környékét. Grandiózus lépcsőháza és híres kémikusokat ábrázoló portrémedalionjai ma is láthatók.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 5534 – I. csomag; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 20

Caption Text

2 / 20

Caption Two

3 / 20

Caption Text

4 / 20

Caption Text

5 / 20

Caption Text

6 / 20

Caption Text

7 / 20

Caption Text

8 / 20

Caption Text

9 / 20

Caption Text

10 / 20

Caption Text

11 / 20

Caption Text

12 / 20

Caption Text

13 / 20

Caption Text

14 / 20

Caption Text

15 / 20

Caption Text

16 / 20

Caption Text

17 / 20

Caption Text

18 / 20

Caption Text

19 / 20

Caption Text

20 / 20

Caption Text

❮ ❯

A József Műegyetem fizikai épülete (F épület), 1902–1906. Budapest, XI. Budafoki út 8. Az U alaprajzú épület két rövidebb szárnyának végén helyezték el az előadótermeket. Az emeleteken szinte végig laboratóriumi helyiségek sorakoztak.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 5534 – III. csomag; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 8

Caption Text

2 / 8

Caption Two

3 / 8

Caption Text

4 / 8

Caption Text

5 / 8

Caption Text

6 / 8

Caption Text

7 / 8

Caption Text

8 / 8

Caption Text

❮ ❯

A fiumei törvényszék, 1904–1906. A monumentális törvényszéki palota építkezését Czigler Győző halála után az iroda vezetője, Dvořák Ede fejezte be.
(Forrás: MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 73.29.337-342)

1 / 36

Caption Text

2 / 36

Caption Two

3 / 36

Caption Text

4 / 36

Caption Text

5 / 36

Caption Text

6 / 36

Caption Text

7 / 36

Caption Text

8 / 36

Caption Text

9 / 36

Caption Text

10 / 36

Caption Text

11 / 36

Caption Text

12 / 36

Caption Text

13 / 36

Caption Text

14 / 36

Caption Text

15 / 36

Caption Text

16 / 36

Caption Text

17 / 36

Caption Text

18 / 36

Caption Text

19 / 36

Caption Text

20 / 36

Caption Text

21 / 36

Caption Text

22 / 36

Caption Text

23 / 36

Caption Text

24 / 36

Caption Text

25 / 36

Caption Text

26 / 36

Caption Text

27 / 36

Caption Text

28 / 36

Caption Text

29 / 36

Caption Text

30 / 36

Caption Text

31 / 36

Caption Text

32 / 36

Caption Text

33 / 36

Caption Text

34 / 36

Caption Text

35 / 36

Caption Text

36 / 36

Caption Text

❮ ❯

A budapesti Széchenyi fürdő, 1909–1913. A főváros egyik legismertebb gyógyfürdőjének tervezésével Czigler már 1884 óta foglalkozott. Az évtizedek során több változatot tervezett. Halála után Dvořák Ede Gerster Kálmánnal társulva építette fel a ma is látható fürdőt, amelyet ifjabb Francsek Imre később további szárnyakkal bővített.
(Forrás: BFL XV.17.d.328 KT; MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 75.06.4.; 80.01.2.; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 8

Caption Text

2 / 8

Caption Two

3 / 8

Caption Text

4 / 8

Caption Text

5 / 8

Caption Text

6 / 8

Caption Text

7 / 8

Caption Text

8 / 8

Caption Text

❮ ❯

A szombathelyi Kultúrpalota (ma Savaria Múzeum), 1905–1908. Szombathely, Kisfaludy Sándor utca 9. Az 1872-ben alapított múzeum önálló épületét Dvorák Ede díjtalanul elkészített részletrajzai alapján fejezték be.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)