1 / 13

Caption Text

2 / 13

Caption Two

3 / 13

Caption Text

4 / 13

Caption Text

5 / 13

Caption Text

6 / 13

Caption Text

7 / 13

Caption Text

8 / 13

Caption Text

9 / 13

Caption Text

10 / 13

Caption Text

11 / 13

Caption Text

12 / 13

Caption Text

13 / 13

Caption Text

❮ ❯

A Saxlehner-palota, 1884–1886. Budapest, VI. Andrássy út 3. A kortársak által egyöntetű elismeréssel fogadott épület – amely az Andrássy úttal együtt az UNESCO Világörökségi cím része – a neoreneszánsz jegyében, Lotz Károly freskóival készült el.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 29247; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 5

Caption Text

2 / 5

Caption Two

3 / 5

Caption Two

4 / 5

Caption Two

5 / 5

Caption Two

❮ ❯

Steiner-Moosmüller Alojzia háza, 1884–1885. Budapest, I. Szentháromság utca 6. A budai Várban épült ház ma is áll, második emeletét azonban visszabontották.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 6492)

1 / 6

Caption Text

2 / 6

Caption Two

3 / 6

Caption Text

4 / 6

Caption Text

5 / 6

Caption Text

6 / 6

Caption Text

❮ ❯

Korányi Frigyes bérháza, 1885–1886. Budapest, VII. Erzsébet körút 56. A mértéktartó homlokzatú házat a hazai orvostudományban úttörő újításokat, köztük a röntgenvizsgálatokat bevezető orvos építette. Cziglerrel újra együttműködtek 1899-től, az Erzsébet Tüdőszanatórium épületeinek megtervezésénél.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 34364)

1 / 16

Caption Text

2 / 16

Caption Two

3 / 16

Caption Text

4 / 16

Caption Text

5 / 16

Caption Text

6 / 16

Caption Text

7 / 16

Caption Text

8 / 16

Caption Text

9 / 16

Caption Text

10 / 16

Caption Text

11 / 16

Caption Text

12 / 16

Caption Text

13 / 16

Caption Text

14 / 16

Caption Text

15 / 16

Caption Text

16 / 16

Caption Text

❮ ❯

Id. Luczenbacher Pál bérháza, 1886–1887. Budapest, VI. Podmaniczky utca 27. A neoreneszánsz stílusú épületet antikizáló motívumok díszítik. Kiemelt saroktengelyén kupola ül, amelynek szerencsés módon fennmaradt az ácsszerkezeti tervrajza.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 28829; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 2

Caption Text

2 / 2

Caption Two

❮ ❯

Klenovits György bérháza, 1886–1887. Budapest, VIII. Károlyi Mihály utca 17. A belvárosi telket 40 000 forintért vásárolta meg az építtető 1885-ben. Ez kétszerese volt egy külsőbb városrészben lévő, hasonló nagyságú telek árához képest.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24024)

1 / 7

Caption Text

2 / 7

Caption Two

3 / 7

Caption Text

4 / 7

Caption Text

5 / 7

Caption Text

6 / 7

Caption Text

7 / 7

Caption Text

❮ ❯

Kehrer Pálné bérháza, 1887–1888. Budapest, VII. Erzsébet körút 4. A Nagykörút kialakulásának története magyarázza meg, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1886-ban előbb kisajátította, majd eladta a telket. Ez a hatóság felelt a főváros hosszú távú fejlesztési koncepciójáért, és az egységes városkép érdekében rendre hasonlóképp járt el. Csak a szabályozást követően kezdődhettek meg a tervezési és építési munkálatok.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 34564; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 7

Caption Text

2 / 7

Caption Two

3 / 7

Caption Text

4 / 7

Caption Text

5 / 7

Caption Text

6 / 7

Caption Text

7 / 7

Caption Text

❮ ❯

Berkes Kálmán bérháza, 1898–1899. Budapest, VIII. Kis Stáció utca 9. A Cziglerrel többször együtt dolgozó műlakatos saját bérháza tervezését is az építészre bízta. 1899 augusztusára készült el. Homlokzatán az építtető mesterségére utaló jelvények láthatók.
(Forrás: MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 80.01.22.; BFL XV.17.d.329 – 35583)

1 / 11

Caption Text

2 / 11

Caption Two

3 / 11

Caption Text

4 / 11

Caption Text

5 / 11

Caption Text

6 / 11

Caption Text

7 / 11

Caption Text

8 / 11

Caption Text

9 / 11

Caption Text

10 / 11

Caption Text

11 / 11

Caption Text

❮ ❯

A Károlyi Nemzetségi Alapítvány bérháza, 1891–1892. Budapest, VI. Teréz körút 41. Az építtető alapítvány 1891-ben vásárolta meg a telket a Thonet családtól, s még abban évben épülni kezdett a jövedelmet termelő beruházás.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 28840; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 14

Caption Text

2 / 14

Caption Two

3 / 14

Caption Text

4 / 14

Caption Text

5 / 14

Caption Text

6 / 14

Caption Text

7 / 14

Caption Text

8 / 14

Caption Text

9 / 20

Caption Text

10 / 14

Caption Text

11 / 14

Caption Text

12 / 14

Caption Text

13 / 14

Caption Text

14 / 14

Caption Text

❮ ❯

A balatonfüredi Vaszary-villa, 1892. Vaszary Kolos Füreden több megbízást adott Cziglernek, köztük annak a nyaralónak a felépítését is rábízta, amely az egyházi főméltóságok pihenését is szolgálta. Az épület jelenleg kiállítótérként működik.
(Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 5

Caption Text

2 / 5

Caption Two

3 / 5

Caption Text

4 / 5

Caption Text

5 / 5

Caption Text

❮ ❯

Hadik-Barkóczy Endre bérháza, 1893–1895. Budapest, VII. Károly körút 9. Hadik-Barkóczy Endre már 1891-ben próbálta saját nevére jegyeztetni a telek tulajdonjogát. Végül a Barkóczy János Hitbizomány lett a tulajdonos, amelynek képviseletében Hadik-Barkóczy eljárt. A homlokzati tervrajzon a Czigler-irodában dolgozó két építész, Bauer Gyula és Morbitzer Nándor örökítették meg nevüket. Az épület elpusztult.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 34217/1)

1 / 14

Caption Text

2 / 14

Caption Two

3 / 14

Caption Text

4 / 14

Caption Text

5 / 14

Caption Text

6 / 14

Caption Text

7 / 14

Caption Text

8 / 14

Caption Text

9 / 14

Caption Text

10 / 14

Caption Text

11 / 14

Caption Text

12 / 14

Caption Text

13 / 14

Caption Text

14 / 14

Caption Text

❮ ❯

A Tudományegyetemi Alap bérháza, 1895–1896. Budapest, V. Kossuth Lajos utca 18. A telek 1878 óta volt egyetemi tulajdon, és a Kossuth Lajos utca kiszélesítésével, s az építkezéssel összhangban rendezték. A Czigler Győző által tervezett épület engedélyezési rajzain Kauser Gyula építőmester aláírása olvasható.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24252; MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 75.06.6.; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 4

Caption Text

2 / 4

Caption Two

3 / 4

Caption Text

4 / 4

Caption Text

❮ ❯

Maywald József bérháza, 1897. Budapest, IX. Bakáts tér 7. A Bakáts tér északi térfalának épületei után Czigler 1897-ben tervezett ismét a Bakáts térre, ezúttal a déli oldalra. A Maywald-ház homlokzati kialakítása visszatér az 1880-as évek neoreneszánsz formakincséhez.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36908)

1 / 3

Caption Text

2 / 3

Caption Two

3 / 3

Caption Text

❮ ❯

Szapáry Frigyes bérpalotája, 1897–1898. Budapest, V. Váci utca 25. Noha a fennmaradt tervrajzokon csak Kauser Gyula építőmester aláírása szerepel, aki többször is dolgozott Czigler tervezte épületek kivitelezésén, az épületet más források alapján egyértelműen Cziglernek lehet tulajdonítani.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24330)

1 / 4

Caption Text

2 / 4

Caption Two

3 / 4

Caption Text

4 / 4

Caption Text

❮ ❯

Szénássy István bérháza, 1897–1898. Budapest, VIII. Horánszky utca 17. Szénássy Károly fiai, György és István 1886-ban örökölték a telket. 1896-ban György eladta az őt megillető részt Istvánnak, aki ezt követően házat épített rajta. 1902-ben György visszavásárolta az épületet, amely 1911-ig maradt a család tulajdonában.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36613)

Kovács Sebestyén Endre bérháza, 1901. Budapest, V. Párizsi utca 5. A jellegzetesen czigleri szegmensíves záródású homlokzati nyílások mellett az épület udvari homlokzata is érdekes: a párhuzamosan épült középületekhez hasonlóan is téglaszalagos kereteket használt.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24295)

1 / 5

Caption Text

2 / 5

Caption Two

3 / 5

Caption Text

4 / 5

Caption Text

5 / 5

Caption Text

❮ ❯

Köztelek-ház, 1901. Budapest, IX. Üllői út 25, Köztelek utca 8. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egy eredetileg Buzzi Bódog által tervezett, 1871-ben épült épületet bővített és alakított át. A Czigler tervezte, Köztelek utcai épületrész homlokzata őrzi eredeti formáját.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36838)

Bathó Elek villája, 1901. Budapest, XI. Ménesi út 10. A mára erősen átalakított épület a 20. század elején beépülő gellérthegyi lejtő elegáns negyedében található.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 4979)

1 / 34

Caption Text

2 / 34

Caption Two

3 / 34

Caption Text

4 / 34

Caption Text

5 / 34

Caption Text

6 / 34

Caption Text

7 / 34

Caption Text

8 / 34

Caption Text

9 / 34

Caption Text

10 / 34

Caption Text

11 / 34

Caption Text

12 / 34

Caption Text

13 / 34

Caption Text

14 / 34

Caption Text

15 / 34

Caption Text

16 / 34

Caption Text

17 / 34

Caption Text

18 / 34

Caption Text

19 / 34

Caption Text

20 / 34

Caption Text

21 / 36

Caption Text

22 / 34

Caption Text

23 / 34

Caption Text

24 / 34

Caption Text

25 / 34

Caption Text

26 / 34

Caption Text

27 / 34

Caption Text

28 / 34

Caption Text

29 / 34

Caption Text

30 / 34

Caption Text

31 / 34

Caption Text

32 / 34

Caption Text

33 / 34

Caption Text

34 / 34

Caption Text

❮ ❯

A Gozsdu-udvar, 1901–1902. Budapest, VII. Király utca 13 és Dob utca 16. A Gozsdu-alapítvány tulajdonába került két, keskeny telken Czigler összesen hét épületet tervezett, amelyeket udvarok választanak el és átjárók kötnek össze. Ezzel kívánta fellazítani a sűrű beépítésű városszövetet.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 34193; XV.17.d.329 – 34200; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 8

Caption Text

2 / 8

Caption Two

3 / 8

Caption Text

4 / 8

Caption Text

5 / 8

Caption Text

6 / 8

Caption Text

7 / 8

Caption Text

8 / 8

Caption Text

❮ ❯

Wenckheim Géza palotája, 1903–1904. Budapest, V. Kecskeméti utca 2. Az épület Czigler kísérletező térkompozícióinak remek példája. A szabálytalan alakú telken egy közel háromszögletes lépcsőház közbeiktatásával alakított ki két szabályos udvart.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 24158; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)

1 / 10

Caption Text

2 / 10

Caption Two

3 / 10

Caption Text

4 / 10

Caption Text

5 / 10

Caption Text

6 / 10

Caption Text

7 / 10

Caption Text

8 / 10

Caption Text

9 / 10

Caption Text

10 / 10

Caption Text

❮ ❯

Radvánszky Albert bérháza, 1903–1904. Budapest, VIII. Üllői út 18. A terveken a kivitelező, Mann József aláírása is megtalálható, akinek több Czigler-épület kivitelezése kötődik a nevéhez.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36763-36764)

1 / 24

Caption Text

2 / 24

Caption Two

3 / 24

Caption Text

4 / 24

Caption Text

5 / 24

Caption Text

6 / 24

Caption Text

7 / 24

Caption Text

8 / 24

Caption Text

9 / 24

Caption Text

10 / 24

Caption Text

11 / 24

Caption Text

12 / 24

Caption Text

13 / 24

Caption Text

14 / 24

Caption Text

15 / 24

Caption Text

16 / 24

Caption Text

17 / 24

Caption Text

18 / 24

Caption Text

19 / 24

Caption Text

20 / 24

Caption Text

21 / 24

Caption Text

22 / 24

Caption Text

23 / 24

Caption Text

24 / 24

Caption Text

❮ ❯

Hevessy Ödön villája, 1903–1904. Budapest, XIV. Stefánia út 26. A villát története során többször átépítették, eredeti jellegét elveszítette. A Nay és Strausz iroda 1918-ban, majd Kármán Andor 1939-ben jelentősen átalakították.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 32811)

1 / 4

Caption Text

2 / 4

Caption Two

3 / 4

Caption Text

4 / 4

Caption Text

❮ ❯

Vámossy Károly bérháza, 1904–1905. Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 27. A Palotanegyed léptékéhez illeszkedő épület lemetszett saroktengelye a Gutenberg tér felől nézve is látványossá teszi a homlokzatot.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36655)

1 / 14

Caption Text

2 / 14

Caption Two

3 / 14

Caption Text

4 / 14

Caption Text

5 / 14

Caption Text

6 / 14

Caption Text

7 / 14

Caption Text

8 / 14

Caption Text

9 / 14

Caption Text

10 / 14

Caption Text

11 / 14

Caption Text

12 / 14

Caption Text

13 / 14

Caption Text

14 / 14

Caption Text

❮ ❯

Csávássy Kiss Janka bérháza, 1904–1905. Budapest, VIII. Baross utca 28. Az épület első engedélyezési terveit még Czigler is ellátta aláírásával, az elhunyta után engedélyt kapott második, módosított tervsorozatot Dvořák Ede fejezte be.
(Forrás: BFL XV.17.d.329 – 36739; Nagy Krisztina felvételei, MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum)